HEXAFOTO: Légifotózás - Világunk a magasbólEz egy hiánypótló blog a magyar internet világában. Léteznek különféle terepjárós és Land Roveres klubok, baráti társaságok, de talán egyik sem mutatja be úgy a Defendert, mint ahogy én szeretném. Ez a blog nem csak arról szól, hogy hová megyünk, merre utazunk, nem ez lesz az elsődleges, persze ez is gyakran elő fog fordulni. Többnyire technikai, bemutató jellegű lesz, némi szerelés, magyarországi import, regadó, és egyebek története, gondok, örömök, minden ami majd vele jár. Az egész csak egy szubjektív történet, milyen is egy Defender a mindennapokban, támpont azoknak, akik szintén szeretnének maguknak egy ilyen járművet.
Jó olvasást kívánok minden Látogatómnak!

A nagy hazaköltözés (2)

2011.05.01. 20:00

2011.03.30, Szerda:

A hotelszobát 11:30-ig kellett elhagyni, ezt a lehetőséget jól ki is használtuk, 11:32-kor dobáltuk meg a recist a kulccsal, mivel már izgatottan feltelefonált, hogy mi lesz?! Na, bonzsúr demizsondugóóó! Megtehettük, hogy sokáig lustálkodunk, ugyanis erre a napra csak kb. 650 km volt betervezve. 

 


View Larger Map

 

Valahol mélyen Belgiumban jártunk, mikor 70000-be fordult az autó mérföld számlálója. Szintén még ebben az országban történt, hogy két idiótával is összehozott a sors bennünket. Az első közel jött hátulról, hogy még beparkolni se lehetne közénk, beelőz jobbról, majd komoly veszélyhelyzetet teremtve letol egy kamiont az autópályáról:

 

3 tonna feletti össztömeggel kényelmesen előzgettük középen a kamionsort, nem siettünk, a belső sávba azért nem mertem volna kimenni. Az egyik kamionhoz érve észrevettem, hogy kirakta az irányjelzőt, de már nagyon közel voltam, gondoltam jelez csak, hogy majd ő lesz a következő utánam. De nem, szerencsére megéreztem, hogy lesz itt meglepi. Kicsapta elém, satu fék, hosszú dudaszó. A szitu végén pedig még odavetett egy kézlegyintős “bocsikát”: 

 

Lassan Luxembourgba értünk. Soha nem jártunk még ebben az országban, gondoltuk most jól beugrunk ide. Természetesen megkerestünk 2 ládát is, ha már itt voltunk.

Nem siettünk, jól ránk is sötétedett, mire végcélunkhoz közeledtünk Németországban. Európa egyik legnagyobb reptere a frankfurti. Egy autópálya is átmegy rajta, ezen készült az alábbi felvétel, érdemes megfigyelni, hogy 3 perc volt, míg elmentünk mellette (közötte). Óriási terminál épületek, hotelek, parkolóházak, és a távolban leszálló repülők fényszóróinak végtelen sora:

  

 

Végre megérkeztünk Bad Soden-Salmünster-be, régi barátoknál töltöttük az estét. Ismét hamar elaludtunk.

2011.03.31, Csütörtök:

Nem mentünk sehova, egy pihenőnapot tartottunk, szomorkás, borult esős idő volt egész nap, bár ebben nekünk semmi furcsa nem volt Skócia után. :-)

2011.04.01, Péntek:

A mai napon közel 1000 km várt ránk. Még egy utolsó nekifutás, és otthon vagyunk! Azt a tanácsot kaptuk, hogy ne menjünk Frankfurt és Würzburg irányába, mert reggel órási dugókba haraphatunk az autópályán. A jótanácsot megfogadva kerültünk a Fulda-Schweinfurt-Bamberg vonalon. Nagy szerencsénk is volt, de végül az egész napot megúsztuk dugó nélkül.


View Larger Map

 

Első nagyobb pihenőnket a Nakatanenga 4x4-Equipment boltnál töltöttük. Ez annyira útbaesett, hogy nem volt több kitérő, mintha csak tankolni álltunk volna meg az autópályán. Ebből a boltból rendeltem a Nanocom Evolution készüléket. Gondoltuk ez egy valódi bolt, és jól szétnézünk odabenn, de kiderült, hogy tényleg csak internetes rendeléseket szolgálnak ki egy raktárból így a mazsolázás a terepjárós cuccok között sajnos elmaradt. Viszont a bolt előtt "jó társaságba keverdtünk", erről 2 kép:

Folytatva utunk ismét egy idiótába botlottunk. Távolban egy autó a leállósávban. Lerobbant – gondoltam. Valahogy nem bírtam utolérni, bizony mozgásban volt. Mikor mellé értem, átdudáltam, mutogattam, hogy minden rendben van-e? Nulla volt a válaszreakció. A fazon, aki vezette: lógott a ruha rajta össze-vissza, borotválatlan, kócos haj, eltorzult arc, keresztben álló szemek. Vagy nagyon be volt lőve, vagy be volt rúgva, vagy mindkettő. A gázra létem, örültem, hogy kikerültem egy újabb idiótát. A tükörből még hosszan figyeltem, továbbra is abban a sávban autókázott:

 

 

Ausztriába érve éppen jól megüresedett a tank, lementünk az autópályáról némi olcsóbb gázolajért, és láss csodát, 12 eurócentet nyertünk lirerenként. Sok különös dolog már nem történt Ausztrában, kivéve, hogy megláttam egy vicces a táblát a szembe jövő sávban, a forgalommal szemben közlekedőknek behajtani tilos. Se közel, se távol semmi lehajtó, vajon kinek van az odarakva? Aki eddig eljut a forgalommal szemben, és nem tűnik fel neki, hogy mindenki szembe jön és a leállósáv balról van, pont nem ez tábla fogja meggyőzni, hogy a rossz oldalon vezet:

 

 

Elfogyott az utolsó ország is, amit kereszteznünk kellett, és egyszercsak egy ilyen táblára lettünk figyelmesek, nyomtam is egy satuféket:

 

Hazaértünk! Sopronnál jöttünk be az országba. Még egy csodaszép naplementét is láthattunk, annyira jó téma volt, hogy meg kellett állni egy kép erejéig:

 

Legvégül érdekes kérdésként merülhet fel még a fogyasztás. Meglepődtünk rajta, hogy amit számoltunk, alig volt különbség a fogyasztásban az üreshez képest. Átlagban 10.0-10.5 liter között mozgott 100 km-en. Igaz, hogy városban szinte nem is nagyon mentünk, de így megpakolva, több, mint 1 tonna cuccal, tetőcsomin is a dolgokkal,  a 10 liter körüli szám igen barátinak mondható.

Legvégül a kipakolás következett, még egy látványos animációt is összedobtam, hogy mennyi dolog jött haza velünk, és ez milyen mélyen ültette meg az autót:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://defender.blog.hu/api/trackback/id/tr32832014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása