2011.03.30, Szerda:

A hotelszobát 11:30-ig kellett elhagyni, ezt a lehetőséget jól ki is használtuk, 11:32-kor dobáltuk meg a recist a kulccsal, mivel már izgatottan feltelefonált, hogy mi lesz?! Na, bonzsúr demizsondugóóó! Megtehettük, hogy sokáig lustálkodunk, ugyanis erre a napra csak kb. 650 km volt betervezve. 

Valahol mélyen Belgiumban jártunk, mikor 70000-be fordult az autó mérföld számlálója. Szintén még ebben az országban történt, hogy két idiótával is összehozott a sors bennünket. Az első közel jött hátulról, hogy még beparkolni se lehetne közénk, beelőz jobbról, majd komoly veszélyhelyzetet teremtve letol egy kamiont az autópályáról:

3 tonna feletti össztömeggel kényelmesen előzgettük középen a kamionsort, nem siettünk, a belső sávba azért nem mertem volna kimenni. Az egyik kamionhoz érve észrevettem, hogy kirakta az irányjelzőt, de már nagyon közel voltam, gondoltam jelez csak, hogy majd ő lesz a következő utánam. De nem, szerencsére megéreztem, hogy lesz itt meglepi. Kicsapta elém, satu fék, hosszú dudaszó. A szitu végén pedig még odavetett egy kézlegyintős “bocsikát”: 

Lassan Luxembourgba értünk. Soha nem jártunk még ebben az országban, gondoltuk most jól beugrunk ide. Természetesen megkerestünk 2 ládát is, ha már itt voltunk.

Nem siettünk, jól ránk is sötétedett, mire végcélunkhoz közeledtünk Németországban. Európa egyik legnagyobb reptere a frankfurti. Egy autópálya is átmegy rajta, ezen készült az alábbi felvétel, érdemes megfigyelni, hogy 3 perc volt, míg elmentünk mellette (közötte). Óriási terminál épületek, hotelek, parkolóházak, és a távolban leszálló repülők fényszóróinak végtelen sora:

Végre megérkeztünk Bad Soden-Salmünster-be, régi barátoknál töltöttük az estét. Ismét hamar elaludtunk.

2011.03.31, Csütörtök:

Nem mentünk sehova, egy pihenőnapot tartottunk, szomorkás, borult esős idő volt egész nap, bár ebben nekünk semmi furcsa nem volt Skócia után. :-)

2011.04.01, Péntek:

A mai napon közel 1000 km várt ránk. Még egy utolsó nekifutás, és otthon vagyunk! Azt a tanácsot kaptuk, hogy ne menjünk Frankfurt és Würzburg irányába, mert reggel órási dugókba haraphatunk az autópályán. A jótanácsot megfogadva kerültünk a Fulda-Schweinfurt-Bamberg vonalon. Nagy szerencsénk is volt, de végül az egész napot megúsztuk dugó nélkül.

Első nagyobb pihenőnket a Nakatanenga 4x4-Equipment boltnál töltöttük. Ez annyira útbaesett, hogy nem volt több kitérő, mintha csak tankolni álltunk volna meg az autópályán. Ebből a boltból rendeltem a Nanocom Evolution készüléket. Gondoltuk ez egy valódi bolt, és jól szétnézünk odabenn, de kiderült, hogy tényleg csak internetes rendeléseket szolgálnak ki egy raktárból így a mazsolázás a terepjárós cuccok között sajnos elmaradt. Viszont a bolt előtt "jó társaságba keverdtünk", erről 2 kép:

Folytatva utunk ismét egy idiótába botlottunk. Távolban egy autó a leállósávban. Lerobbant – gondoltam. Valahogy nem bírtam utolérni, bizony mozgásban volt. Mikor mellé értem, átdudáltam, mutogattam, hogy minden rendben van-e? Nulla volt a válaszreakció. A fazon, aki vezette: lógott a ruha rajta össze-vissza, borotválatlan, kócos haj, eltorzult arc, keresztben álló szemek. Vagy nagyon be volt lőve, vagy be volt rúgva, vagy mindkettő. A gázra létem, örültem, hogy kikerültem egy újabb idiótát. A tükörből még hosszan figyeltem, továbbra is abban a sávban autókázott:

Ausztriába érve éppen jól megüresedett a tank, lementünk az autópályáról némi olcsóbb gázolajért, és láss csodát, 12 eurócentet nyertünk lirerenként. Sok különös dolog már nem történt Ausztrában, kivéve, hogy megláttam egy vicces a táblát a szembe jövő sávban, a forgalommal szemben közlekedőknek behajtani tilos. Se közel, se távol semmi lehajtó, vajon kinek van az odarakva? Aki eddig eljut a forgalommal szemben, és nem tűnik fel neki, hogy mindenki szembe jön és a leállósáv balról van, pont nem ez tábla fogja meggyőzni, hogy a rossz oldalon vezet:

Elfogyott az utolsó ország is, amit kereszteznünk kellett, és egyszercsak egy ilyen táblára lettünk figyelmesek, nyomtam is egy satuféket:

Hazaértünk! Sopronnál jöttünk be az országba. Még egy csodaszép naplementét is láthattunk, annyira jó téma volt, hogy meg kellett állni egy kép erejéig:

Legvégül érdekes kérdésként merülhet fel még a fogyasztás. Meglepődtünk rajta, hogy amit számoltunk, alig volt különbség a fogyasztásban az üreshez képest. Átlagban 10.0-10.5 liter között mozgott 100 km-en. Igaz, hogy városban szinte nem is nagyon mentünk, de így megpakolva, több, mint 1 tonna cuccal, tetőcsomin is a dolgokkal,  a 10 liter körüli szám igen barátinak mondható.

Legvégül a kipakolás következett, még egy látványos animációt is összedobtam, hogy mennyi dolog jött haza velünk, és ez milyen mélyen ültette meg az autót:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.