HEXAFOTO: Légifotózás - Világunk a magasbólEz egy hiánypótló blog a magyar internet világában. Léteznek különféle terepjárós és Land Roveres klubok, baráti társaságok, de talán egyik sem mutatja be úgy a Defendert, mint ahogy én szeretném. Ez a blog nem csak arról szól, hogy hová megyünk, merre utazunk, nem ez lesz az elsődleges, persze ez is gyakran elő fog fordulni. Többnyire technikai, bemutató jellegű lesz, némi szerelés, magyarországi import, regadó, és egyebek története, gondok, örömök, minden ami majd vele jár. Az egész csak egy szubjektív történet, milyen is egy Defender a mindennapokban, támpont azoknak, akik szintén szeretnének maguknak egy ilyen járművet.
Jó olvasást kívánok minden Látogatómnak!

A vásárlás

2011.02.06. 20:00

Minden együtt volt, hogy végre szerezzünk egy Defendert magunknak. Azonban ez mégsem volt ilyen egyszerű. Finnyás vagyok, és nagyon szigorú feltételeket szabtam, azaz minek kell megfelelnie, milyennek kell lennie... Óriási a "body" választék, ha Defenderről van szó. A motor TD5, a hossz 110 legyen. De még ezen belül is lehet pickup, double cab, hardtop, és station wagon (és a legújabbak között utility wagon). Az első kettő megalvásra alkalmatlan, így maradt a második 2 variáns. Itt lehet mazsolázni, hogy is néznek ki a különféle felépítmények, némi fantáziával el lehet képzeni majd mind 90, 110 és 130 tengelytávra: http://www.landrover.com/gl/en/lr/defender/explore/hard-top

A station wagon (sw) és a hardtop (ht) között a különbség, hogy az sw-n kettővel több ajtó van, még egy második üléssor és leghátul is további 6 embernek van hely. Persze ez az adott példány kiépítettségétől függ, de ha még elöl középen is ülés van a könyöklődoboz helyett, akkor egy sw akár 12 személyes is lehet! Szóval az sw-ok inkább a sok személy szállítására lettek kitalálva. A hardtop meg alap esetben 2 vagy 3 személyes, hátul pedig a raktér.

Eleinte sw-t akatrunk venni, hiszen ez a legjobban használható, legtöbb módon variálható. De ez bizony nagyon meglátszik egy új és egy használt árában is. Akár 20-40%-os árkülönbség is van egy használt ht és sw között, azonos életkor, futott mérföld, és állapot mellett. Ez bizony nem elhanyagolható mennyiség. Így a ht-ra szavaztunk, hiszen a rá szánt keretből sokkal jobb állapotú, kevesebbet futott példányokat nézegethettünk. Aztán majd átalakíttatjuk.

Nézegettünk, nézegettünk, több mint 3 hónapon keresztül, de nem igazán akart felbukkanni a megfelelő példány. Figyeltük a gumtree-t, az autotrader-t, az ebay-t, használt autószalonok kínálatait, meg még 1001 helyen. Decemberben már a Januárra gyúrtunk, akkor talán kevesebb pénze van az embereknek, talán valami kényszer miatt megszabadulnak hőn szeretett Defenderüktől, az amúgy is döglött év elejei használtautó piacon. Némi előnyt abban is láttunk, hogy talán aki vásárolni akar, annak is megcsappan a keret karácsonykor, így csóró balkáni bevándorlóként jobb eséllyel indulunk.

Szerettünk volna egy 110, hardtop, 100.000 mérföld alatt futott, szép állapotú, úgymond "megkímélt" példányt kifogni. Végül jött ez:

 

A két ünnep között között jelent meg, 10 napra tette fel a jóember licitre a vasat. 10 nap gyomorideg következett, nem mertem rá licitálni, mert féltem, hogy más valaki is akkor rácsap, érdemesnek találja, és csak felveri az árat. Nézegették mások is, alul a számláló 1130 látogatóig ment el 10 nap alatt. Ez nagyon nem kevés. Letelt a 10 nap, szerda este volt, senki más nem licitált rá, még volt pár perc hátra, na, most akkor eljött az én időm. Be voltam jelentkezve, de a licit gomb mögött újra bejelentkezést kért az ebay, gyorsan azt is beírtam, majd biztonsítékként bekérte a kártyadataimat, mivel nagy értékű dologra akarok licitálni. ANYÁÁÁD! Azt sem tudtam hol a bankkártyám, és természetesen lecsúsztam a licitről. Mekkora szerencsém volt? Senki más nem licitált, így senki nem vitte el. Tehát még megvan, azonnal e-mail, telefon az eladónak, hogy balfék voltam, kiszúrt velem az ebay, nekünk kell a meghirdetett induló áron, de azonnal, vasárnap megyünk érte. Erre benyögte, hogy vasárnap már van más, aki vinné a cuccot. A pumpa 250, tök kiakadtam, megyünk akkor szombaton. Tutti megyünk, munka leejtve, nem megyek be dolgozni, bizonyítékként küldjük az egy irányú repülőjegy boadring pass-ot, hogy tényleg megyünk.

Gatwick-től alig 1 órányira lakott az ember, innen Edinburgh-ból repülünk, 1 irányú jegy, autóbérlés, stb. Csütörtök-péntek jól megjártam a bankokat, több számláról összelapátoltam a pénzt, persze az is egy külön történet volt, mert alig bírtam becserélni vagy 6 helyen a skót fontot angolra.

Péntek este, minden megvan, repjegy, bérautó, pénz, mi jöhet még? Ja, hó! Este 7-8 magasságában elkezdett szakadni a hó! Néztük a reptér oldalát, még úgy-ahogy indultak és fogadták a járatokat, de az előrejelzés reggelig kemény hóesést jósolt. Pumpa 251, de talán indul a járatunk. Biztos ami biztos, hajnali 3-ra beállítottam a telefonom kolompolásra, hogy megnézzem mi a helyzet. Felkeltem, majd kiderült, hogy a reptér délig legalább zárva. HÜLYÉK! Esett 3 ujjnyi hó, az már lebénít egy repteret? Tolólapos KRAZ, az kellene ezeknek, de először nem a kifutópályára, hanem a döntéshozók fejére, kövér gázzal!

Mit lehet tenni, akkor öltözés, és megyünk autóval. Bérautó bukta, repjegy ára talán még nem. Toszolás a skót autópályákon 20 mérfölddel, hajnali 4-kor, kotróautó mutatóban sincs sehol, azok pihennek a meleg garázsokban. Nagy nehezen átértünk Angliába, ott már csak köd, és némi eső fogadott bennünket, egészen lenn délen pedig tűző napsütés, 10°C meleg. Délre értünk oda.

Az eladó nagyon jófej volt, órákat beszélgettünk, mire kitaláltuk, hogy nézzük már meg az autót is. Jól körbetapogattam, elvittem egy próbakörre, Ági telefonált 40 percig a biztosítónak (vagyis túlnyomó részt zenét hallgatott), hogy adjanak hirtelen egy cover-t az autóra, amíg hazamegyünk vele. Épp már a tetőcsomagtartót is felszereltük, mire végzett, aztán spuri tankolni, majd indulás haza.

Neeem, még nincs vége a történetnek. Newcastle-ig nem is volt gond, de ott ügyesen kiírták autópálya fényújságra, hogy az A1-es bizony zárva. He? Akkor hogy megyünk haza? Tanakodtunk egy jót, majd egy szaftos hegyi út mellett döntöttünk a Lowland-en keresztül. Finom volt. Én mentem elöl a Defenderrel, és vágtam az utat a hóban az Áginak, aztán ő meg csúszkált sokat a kétkerékmeghajtással. Nagyon sokáig csak 10 mph-val mentünk, egy örökkévalóságnak tűnt, másik autóval sem találkoztunk, de még egy teremtett lelket sem láttunk a kisebb falukban órákon keresztül. A Defenderen lévő 265/85R16-os SÁR+HÓ gumikkal röhej volt az egész, kár hogy nem tudtam kirandalírozni magam alaposan, Áginak kellett segítsek. Fel is kapcsoltam elöl a fotonágyúkat, így nappali világosságot csináltam a hegyen. Hajnali 1-re értünk haza, nagyon kikészültünk, oda-vissza 1400 km volt a történet, vasárnap délutánig aludtunk.

68725.5 mérfölddel vettük a Defendert, a történet innen kezdődik...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://defender.blog.hu/api/trackback/id/tr92602117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.