Ez egy hiánypótló blog a magyar internet világában. Léteznek különféle terepjárós és Land Roveres klubok, baráti társaságok, de talán egyik sem mutatja be úgy a Defendert, mint ahogy én szeretném. Ez a blog nem csak arról szól, hogy hová megyünk, merre utazunk, nem ez lesz az elsődleges, persze ez is gyakran elő fog fordulni. Többnyire technikai, bemutató jellegű lesz, némi szerelés, magyarországi import, regadó, és egyebek története, gondok, örömök, minden ami majd vele jár. Az egész csak egy szubjektív történet, milyen is egy Defender a mindennapokban, támpont azoknak, akik szintén szeretnének maguknak egy ilyen járművet.Jó olvasást kívánok minden Látogatómnak!
Magyarrá szentelés és bürokratikus buzeráció: NKH, KGFB, Okmányiroda, menetlevél...
2011.05.29. 20:00
Önként és dalolva egy kis magyar bürokráciának vakon nekimenni nem kis bátorság a mai világban. Ez azonban megkerülhetetlen volt. Brit rendszámmal, itthon közlekedni drága dolog, az ottani biztosítás nagyon sok, és az évenként esedékes műszaki vizsgára kigurulni sem a gazdaságos kategória. Tehát szentejük magyarrá!
Egy honosítási eljárás úgy kezdődik, hogy NKH, avagy Nemzeti Közlekedési Hatóság. Fel is hívtam őket egy kis információért, majd kérdeztek ezt azt a járműről. Pl. hány személyes? Mondom a valóságban 4, de a papírjai szerint nem tudni, ugyanis nincs semmi odaírva. Teher, vagy személyautó? Azt sem tudtam, de kiderült, hogy teher. Nekem tökmindegy, gurul az a lényeg. Szóval a magyar szabályok szerint annyi gubanc jött elő a gépjárművel, hogy jobbnak látta az ügyintéző, ha begurulunk egy előzetes bemutatásra.
Mivel nem csak szimplán be akartuk hozni, hanem át is akartuk alakíttatni oldalán ablakosra, több személyesre, így igencsak megbonyolódott a helyzet. Persze aztán az is kiderült, hogy egyszerre a kettő nem lehetséges. Előbb honosíttatni kell, aztán mehet az átalakítás, személyautóvá keresztelés, meg ilyenek. Elvileg lehet úgy is kezdeni a történetet, hogy előbb az átalakítás, de akkor meg a Brit hatóságokkal kell dílelni, és ezért már nem volt kedvünk mégegyszer visszagurulni Dávidékhoz.
Az is kiderült az előzetes bemutatáson, hogy a jelenlegi állapotában (mármint HardTop és 4 személyes) nem létezik ilyen az NKH jármű a nagykatalógus szerint. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy az Egyesült Királyságban nagyon lazán kezelik ezeket a dolgokat. Már csak az is bizonyítja ezt, hogy a hivatalos papírjaiban üresen állt a szállítható személyek rovat.
Pozitív dolog, ami történt, hogy teherautóként lesz belőle magyar jármű. Ez azt jelenti, hogy a regisztrációs adót hirtelen elfejetve 600 Mátyás marad az én költségvetésemben. Ez valóban nagyon jó dolog, viszont azt is jelenti egyben, hogy teherautóként csak 2 személyes lehet a készülék. Jó is - rossz is. További jó, hogy az Egyesült Királyságbeli műszaki érvényességi idejét elfogadják. Nem kell azonnal vizsgáztatni, tehát szeptemberig lesz műszaki rá.
Eldöntöttük a dolgot, jó lesz-e nekünk így, majd kértünk időpontot az NKH-hoz. Május 5.-én, csütörtökön a déli órákban kellett odaérjünk. Reggel még kicsaptuk belőle a hátsó üléseket, hogy valóban 2 személyes legyen a járgány:
Az NKH-nál nekiugrottam az egyik ablaknak, természetesen a sor kivárása után kiderült, az majd a második lesz, ahova mennem kell fizetni, a folyosó végén egy másik teremben kezdjem a dolgot. Ott leadtam az autó papírjait, majd visszamentem az előző ablakhoz várni, hogy felkerüljenek az adataim a kincstári rendszerbe, és fizethessem a 8000 Ft-ot. Mindössze 20 perc után ez meg is történt. Fizetés után meg kellett kerüljük az épületet az autóval, és sorba álltunk egy nagy garázskapu előtt. Csak 1 autó volt előttünk, ami 10 perc után be is gurult, mi lettünk a következők. Vártunk sokat, eltelt több, mint 1 óra, mikor megelégeltem a dolgot, és elmentem leskelődni a kapunyíláson, mi a görény történik eddig odabenn? Hihetetlen látványban volt részem: egy töküres garázs képe tárult elém, dolgozók sehol. Némi ajtórugdosásra előkerült egy emberke, aki arra a kérdésre, hogy: "Mi történik, elfelejtettek bennünket?", csak annyit válaszolt: "Ebédidő van." Na, erre elpattant a rugó az agyamban, kifejtettem, hogy annak a két hülyének a dögmelegben a tűző napon talán szólni kellett volna, hogy "Barmok, most itt ebédidő lesz, gyertek vissza X idő múlva". Amúgy tényleg lett volna még más elintéznivalónk is.
Szóval az angyalok hangos trombitaszója mellett kinyílt a rettegés kapuja, és begurulhattunk az NKH legmélyebb bugyraiba. Néhány fotó, alvázszám, motorszám, egy gyors vizsgálat, hogy jobb felé emelkedik-e a lámpa fénye, és kb. 5 perc alatt kész voltunk. Utánunk nem volt senki más, biztos jól esett nekik megszopatni bennünket, az ebédidő az ebédidő, az elé senki ember halandó fia nem kerülhet be.
További fél óra malmozás után lett egy olyan papírunk az NKH-tól, ami tartalmazta az autó adatait, és annak egy okmányirodában történő erős mutogatására rendszámmal és forgalmival dobálják meg az embert. Jó úton vagyunk!
Jó úton vagyunk? Május 6.-a, reggel 8 óra, kisváros okmányirodája. A portás-biztonságiőr a nyűgöm hallatán, ráirányított a folyosó végén balra lévő ajtóra. Odamegyek, benyitok. Benyitnék, de a környékben lézengő emberek vérbe fordult szemekkel ugranak rám, hogy mi a pöcst csinálok, itt kéremszépen sor van. Jaaa, mondom hol? Ez a sor? Kinek a homlokára van kiírva, hogy itt irgumburgum ajtóelőtt várakozós a dolog? Nagyon hozzászoktam a Brit majomsorbanálláshoz, a csőcselék módjára tolongunk az ajtóban huncutságok nem mennek nekem már. Aztán mikor meggyőztem őket, hogy jobb lenne a csigavér, röhögve leültem, majd mikor sorra kerültem, szándékoshülyét csinálva magamból körbekérdeztem mindenkit, hogy akkor most nem baj ugye senkinek, ha én bemennék...?
Odabenn a néninek mondom lenne egy jármű honosítás. Erre azt mondja, hogy az meg mi? Na, ez volt az a pont, amikor vonyítani kezdem kínomban. Szó szerint kardoztunk 5 percig, mire felfogta, miről van szó. Kiderült, hogy ilyet még nem csinált, de amúgy is totál buktam a dolgot, mert egyrészt amíg nincs alvázszámra biztosítás, addig szóba sem állnak velem, másrészt nincs A-C típusú rendszámuk. Az NKH elöl hosszú, normál, hátulra kocka rendszámot állapított meg nekem. A néni azt mondta, hogy évekkel ezelőtt adtak el utoljára olyat, és ami raktáron volt, azt is visszakérte a központ. Elmondása szerint az emberek majmok, nem hajlandóak régebbi betűvel kezdődő rendszámokat venni, hisztiznek, követelnek, és csak a legújabb rendszámot akarják, mert azzal lehet menőzni, biztosan újabb legyen, mint a szomszédé... Ismét jót röhögtem a hülyéken, de a problémám még mindig nem oldódott meg. Kideríttettem a nénivel, hogy a közeli nagyobb város okmányirodájában van A-C rendszám.
Hazarongyoltam, majd internet. Kell a kötelező az autóra, alvázszámra. A legolcsóbb 1 évre a K&H-nál 28 Mátyásért, 40-ért valami névtelen helyen, a következő a postánál 72-ért, és a többi 100, meg 200ezres versenyző volt. Telefonon megkötöttem, pdf-ben küldtek róla "papírt", nyomtattam, majd vissza a másik okmányirodába, ahol van A-C rendszám. Ott ismét sorbanállás, örömteli bejutás, stb. Kaptam egy marék csekket, posta, sorbanállás, de ezeket már nem is részletem... Visszamentem okmányékhoz, és addigra kiderült, hogy a rendszer nem szereti az autó alvázszámát, mert ahol betű karakter, oda számot kér, és fordítva, több helyen. Már dél volt eddigre, péntek, hamar zárás, de mivel ők nem tudják megcsinálni a dolgot, hanem csak a butapösti központ, így faxon be kell küldjék az anyagomat. Milyen vicces nem? Budapesten más szoftvert használnak a dolgozók az okmányirodában, abból vidékre már nem jutott, amelyikben megvan a számok és betűk vegyesen az alvázszámban opció. Szerencsére jófej volt a néni, és ismerte a központban a dolgozót, így megsürgette a dolgot nekem, hogy még pénteken kész legyen. Alá kellett írjak egy nyilatkozatot, hogy az én tulajdonomban volt az autó ANGLIÁBAN, meg felelősség, ejnyebejnye, stb. Ez volt tulajdonképp az eredetvizsgálat. :-) Mikor kinyomtatta a dolgot, szóltam, hogy nem Angliában (fúúúj) laktam, hanem Skóciában. De hogy pontosabb legyen a dolog, írjunk Egyesült Királyságot. Csak azért sem: Nagy-Britanniát kellett írni a papírba. Ekkor már nem szóltam, mert amúgy tényleg jófej volt, pedig jó lenne, ha az emberek tudnák, mi a különbség az Egyesült Királyság és Nagy-Britannia között. Igazság szerint lassan már annak is örülök, ha tudják mi a különbség London és Anglia között...:-D
De visszatérve az eredeti témához, a néni elkérte a mobilszámom, és megígérte, visszahív még aznap, ha megjön az anyagom Budapestről. Így is lett, alig 1 óra múlva, mehettem a chodááálatosz forgalmiért és szép új mádzsár rendszámokért. Egy autósboltban vettem 800 Ft-ért reklámmentes rendszámtartó keretet, és készen is voltam.
Az okmányirodában benyelték az eredeti Brit papírjait az autónak, így a hivatalos-tudományos, úgynevezett Brit SORN-exportation dolgot nem tudom megcsinálni, de a néni szerint a magyar bürokrácia gépezete elküldi a Brit bürokrácia gépezetének a dolgot, hogy mi történt ezzel az autóval. Na, mondom, akkor ÁMEN!
Amit viszont a néni nem tudott az a menetlevél mizériája. Kell, vagy nem kell? Némi keresgetés után kiderült, hogy nem kell! Itt található a hivatalos dolog az NKH oldalán, aki nem akarja az egészet átolvasni, annak itt a lényeges rész:
Az MT rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre, a vállalkozásokra terjed ki, de a magánszemélyekre, és a magáncélú járműhasználatra nem.
Fentiek alapján 2008. július 01-től a magánszemélyek által - magántulajdonban levő járművel - a magáncélú közúti járműhasználat során, a menetlevél vezetési kötelezettség az MT rendelet hatályának változása folytán megszűnt.
Ezt a weblapot nyomtatott formában természetesen az autóban tartom, rendőr esetére... Legvégül rendszám felkalapálása, forgalmi az autóba, és kész is a történet. LJZ lett a rendszám, ami alapján el is kereszteltük Lujzának...:-)))
Végszó: most így leírva soknak tűnik, hogy mennyit szoptam, de igazság szerint sokkal rosszabbra számítottam. 2 napom ráment, de végül siker lett a vége. Megspóroltam 600ezer forintot a regadón, kb. 40ezret a műszaki vizsgán, ami nem kellett most, éééés további 60ezret átíratási (vagyonszerzési illeték, vagymi mostanság) költségen, hiszen az autó az én tulajdonomban volt már az Egyesült Királyságban is, tulajdonképp csak lakcímet változtattam, és kértem rá egy rendszámot. Mondjuk úgy, hogy meglepően rugalmas volt az Állambácsi velem...:-)
Amibe fájt nekem összesen:
8000 Ft - NKH hatósági eljárás díja
6000 Ft - törzskönyvre az okmányirodában
6000 Ft - forgalmira az okmányirodában
8500 Ft - rendszámra az okmányirodában
585 Ft - rendszám matricára az okmányirodában
800 Ft - rendszámtartó keretre egy autósboltban
Összesen kiadás: 29.885 Ft.
Megspórolva: 700.000 Ft.
Tanulság: ha autót hoznál be az Egyesült Királyságból, akkor írasd még ott a nevedre, és ne csak az adásvételivel gyere. Az ottani átíratás ingyenes, igen, ingyenes, és kb. 1 hét alatt megvan, postai úton. Valami haver címére lehet kérni akárhová az országban, ő meg majd elküldi postán az autó után haza, ha nem tudsz annyit várni ott. Ezzel átíratási díjat, és az azonnali műszakit lehet megspórolni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
doGmAI 2011.06.01. 14:19:48
Még mielőtt oly rettentően örülni kezdenél. Ha egyszer szeretnél bele oldalablakot, akkor az átalakításnak minősül majd. Terv, és engedély köteles. Ha szeretnél bele még két ülést, átalakításnak minősül, terv és engedély köteles. (Akkor is, ha így gyártották, esetleg lehet próbálkozni olyannal, hogy a hazai forgalmazótól igazolást kérni, hogy a gépkocsit gyártották négy-öt üléses kivitelben) A személygépkocsivá alakítás esetén úgy sejtem, hogy megfizettetik veled a regisztrációs díjat, és valószínűleg nem úszod meg az eredetiség vizsgálat díját sem. Építsétek csak fel a házat, utána úgyis jönnek a gyerekek, majd vesztek valami 5 személyes szutyukit.
NyenyeMákos 2011.06.01. 16:08:01
(De ha a szlovákrendszámos csalóknak elengedik a fél regadót az ősszel, akkor én is fogom kérni. Ha nem kapom meg, tutti átrendezem a pázsitot a Kossuth téren...:-) )